„Önvédelemre” oktatják a gyulaji cigányokat - a szegény romák ugyanis köztudottan mindig csak védekezni szoktak

Az ezerlelkes Tolna megyei településről - amelyet a környéken „elcigányosodott” faluként emlegetnek - már sokan lemondtak. A roma és nem roma lakosság aránya fokozatosan tolódik el a cigányok irányába: tíz-tizenöt éve még 40 százalék volt az arányuk, ma már mintegy 70 százalék. Évente 20-23 gyerek születik a községben, csupán két-három a nem roma. Amennyiben nem változnak a demográfiai mutatók, két évtizeden belül 90 százalék lesz a romák aránya Gyulajon.

Gyulajon a romák között három vezetéknév van forgalomban: Bogdán, Horváth és Orsós (ez utóbbival több mint négyszázan élnek Gyulajon). Az idősebbeket ragadványnévvel különböztetik meg: főként egykori óvodai jelük alapján. Az Orsós Bözsi vagy Mari nem sokat segít, de Szőlő Bözsiként vagy Szilva Mariként már be tudják azonosítani őket. A legfiatalabbaknál nincs ilyen gond, a romák többsége újabban a gyerekének két utónevet is ad, ebből legalább az egyik idegen hangzású szappanopera-szereplőt idéz.

(...)

A téli alapkompetencia-képzésen huszonketten vettek részt, közülük a legtöbben még a nyolc általánost sem végezték el, a kurzus számukra főként az írás-olvasási alapismeretek felidézését jelentette.

- Töltöttünk ki valamilyen nyomtatványokat, meg mit is csináltunk? Ja, önéletrajzokat írtunk. Azt is elmondták, hogy otthon zárjuk el jól a gyógyszereket a gyerekek elől, nehogy baj legyen - Bogdán János, aki egyébként hat osztályt végzett el, nagyjából ennyire emlékszik az alapkompetencia-képzésből. Szakmája nincs, a helyi közmunkán kívül gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy munkahelyet találjon magának.

Az utána jövő generációknak sem terem sok babér a falu határain kívül. A cigány gyerekeknek gyakorlatilag lehetetlen a kitörés. - A mi roma gyerekeink üvegbura alatt élnek: ez egyrészt megvédi őket, másfelől elzárja előlük a felemelkedés lehetőségét - mondja Lacza Zoltánné, a gyulaji általános iskola igazgatója. - Évente 15-16-an végeznek, a tapasztalataink szerint jó, ha egyikük eljut az érettségiig. Négyen-öten szakmát szereznek, ők általában vissza sem jönnek. A többiek vagy el sem mennek, vagy feladják a középiskolát, és hazatérnek. Itt állnak tizenévesen szakma nélkül. Vagy tudunk nekik helyben munkát adni, vagy soha nem fognak dolgozni.

Miközben a jogvédő szervezetek harcosan küzdenek a nagyvárosi szegregáció ellen, kevesebb figyelem jut arra, hogy néhány kistelepülésen - mint például Gyulajon - magától létrejött a szegregált általános iskola. Míg a falu lakosságának a 70 százaléka roma, addig a 114 fős iskola diákjainak már 98 százaléka (!) cigány származású. A nem roma családok ugyanis áthordják a környező községekbe a gyerekeiket.

A gyulaji cigányok szinte csak egymás között házasodnak

- Van, aki nem is indokolja meg, aki mégis, az bevallja, hogy a cigányok miatt viszi el a gyerekeit - mondja az igazgatónő. - A kifogások egy része puszta előítélet, de az is tény, hogy a cigány családok „kultúrája”, viselkedése teljesen más, ráadásul a roma gyerekek ötöde sajátos nevelési igényű (SNI), másik húsz százalékuk beilleszkedési, tanulási és magatartási gondokkal küzd (BTM). Az öröklött problémák egyik oka az, hogy a gyulaji beás cigányok szinte csak egymás között házasodnak. A családfakutatás során kiderült, hogy szinte az összes gyulaji roma attól a négy családtól eredeztethető, amelyeket még az 1800-as évek elején az Esterházyak telepítettek le a faluban.

A cigányok jelentős része már 15-16 évesen párkapcsolatban él, és mielőbb családot akarnak alapítani.

„Alapvetően védekezési technika” - a cigányok pedig arról híresek, hogy mindig védekeznek (például: idős asszonyok ellen)

Hosszú távon csak az elhivatott pedagógusok maradnak meg egy szegregált iskolában. Közéjük tartozik Szőts Gábor is, aki egyrészt testnevelést tanít, másfelől felügyeli a műfüves focipálya használatát, valamint aikido- és grapplingalapú mozgásfejlesztést oktat a cigány gyerekeknek. Volt, aki megszólta: miért akarja erőszakra nevelni a romákat. - Pont arról van szó, hogy megtanítom nekik, miként kezeljék az agressziót - magyarázza. - Ez egy alapvetően védekezési technika, a győzelmet a másik fél leszorítása jelenti. Önfegyelemre nevel, az én diákjaim senkit sem fognak megtámadni az utcán.

A nem romák között akadnak néhányan, akik nem nézik jó szemmel a változásokat. Beszéltünk olyan helybelivel, akit bosszant, hogy a különböző programok, fejlesztések főként a cigány lakosságot célozzák.

- Most annak örüljünk, hogy végre méltóztatnak dolgozni? Hát ez a világ rendje, nem? Ott tartunk, mint Kádár János alatt, akkor is azért volt rend a faluban, mert a romáknak is el kellett menniük, melózni. Ez nem fejlődés. Visszatértünk a hetvenes évekbe - fakadt ki egy ősz hajú nyugdíjas.