Politika

A Fidesz alelnöke az Európai Néppárttal kialakult viszonyról: „Szétköltöztünk, de még nem váltunk el”

„Szétköltöztünk, de még nem váltunk el” - nagyjából ezzel a rövid mondattal foglalta össze a Fidesz és az Európai Néppárt a héten már a magyar kormánypárt felfüggesztésével végződő vitát Novák Katalin az őt interjúvoló Magyar Hírlapnak.

„Megnézzük, mire számíthatunk május után”

Az EPP-ben összesen 14 párt követelte a nagyobbik magyar tag kizárását - a KDNP-ét nem - főleg azért, mert az EP-választásra fordulva a magyar kormány Jean-Claude Juncker néppárti bizottsági elnököt is támadta új plakátjain, de kifogásolták a magyar jogállamiság helyzetét is. Manfred Weber frakcióvezető megpróbálta elegyengetni a konfliktust, még Budapestre is jött, három pontot határozott meg a Fidesznek: kérjenek bocsánatot a néppárt tagszervezeteitől, tüntessék el a plakátokat és biztosítsák a CEU amerikai diplomát adó képzéseinek Budapesten maradását.

Végül Orbán Viktor - tőle teljesen szokatlan módon - írt egy elnézést kérő levelet, de az ügyét már nem menthette azon túl, hogy a Fidesz tagságát csak felfüggesszék. A kormányzati és a párt kommunikációjában ugyan a szavazásról azt mondták, hogy a Fidesz kérte a saját felfüggesztését és az EPP-s bölcsek tanácsának vizsgálata dönt a sorsáról. A magyar fél is felállított egy háromfős tárgyaló delegációt, ennek Novák mellett tagja még Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár és Szájer József fideszes EP-képviselő.

Most viszont az önfelfüggesztéses érvelés mellett Novák új kommunikációs panelekhez nyúlt, amelyekből az látszik, mintha a párt nem is annyira akarna az EPP-ben maradni, de azért próbálnak valamiféle párbeszédet fenntartani. „Nem vagyunk alá- és fölérendeltségi viszonyban egymással. Ezért is mondtuk ki, hogy akaratunkon kívül minket nem lehet felfüggeszteni vagy kizárni” - magyarázta Novák Katalin, aki azt is hozzátette, hogy „Brüsszelben kölcsönösen adtunk egymásnak egy esélyt, hogy felmérjük, milyen perspektívát látunk a jövőre nézve”.

„Nem vizsgálóbizottság érkezik Magyarországra, amely hoz egy egyoldalú döntést, hanem párbeszédet fogunk folytatni” - folytatta Novák, aki szerint az EPP-feltételei közül mindet teljesítették, kivéve a CEU-val kapcsolatosat, de azt nem is tekinti a néppárt ügyének.

Bár azt akarják, hogy „végre tényeken alapuló állásfoglalás fogalmazódjon meg, ne a nyugati liberális médiából, hanem első kézből tájékozódjanak”, de rögtön arról beszélt, hogy a néppárt után is van élet.

„Megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. Egyelőre ez egy sokismeretlenes egyenlet. A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” - magyarázta a Fidesz alelnöke, aki szerint a kérdés az, hogy mennyire tolódik balra az EPP. „Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad” - mondta Novák, aki az irányt is kijelölte.

„Az is tény, hogy nem minden - hagyományos besorolás szerint - tőlünk jobbra álló erő elfogadhatatlan és szélsőséges” - jelezte, hogy akár radikális jobboldaliak társaságát keresik majd. A fideszes politikus úgy látja, hogy fontos megvizsgálni, miért hagyták, „hogy az olyan jelszavakat, mint a nemzet, haza, család és biztonság ma Európa számos országában az úgynevezett szélsőjobboldali erők birtokolják.”

A politikus az interjú utolsó kérdésében azért arról beszélt, hogy a Fidesz győzött azon a szavazáson, ahol szinte teljes egyetértéssel - 190 igen és 3 nem szavazattal döntöttek a párt felfüggesztéséről. 70-en nem jelentek meg a szavazáson.