Politika

A Fidesz szavazta meg a börtönkártérítéses törvényt, ami miatt most rinyálnak

Egy hete Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy függesszék fel a büntetés-végrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatti megítélt állami kártérítések kifizetését. Szerdán a felfüggesztés életbe is lépett, és többmilliárd forintot tart így bent az állam. Csakhogy erre a kártalanításra a fogvatartottak pont a Fidesz-kormány által, 2016-ban hozott törvény miatt jogosultak. 

 

„Mára tízmilliárdos iparággá vált a börtönbiznisz, amelyen bűnözők, dörzsölt ügyvédek és Soros-szervezetek gazdagodnak. Börtönben ülő bűnözők - köztük gyilkosok, gyermekgyilkosok, erőszaktevők, csalók vagy rablók. A dörzsölt ügyvédjeik és a Soros-hálózat segítségével elképesztő összegeket perelnek ki az államból a börtönkörülményekre hivatkozva. Mára 12 ezer ilyen pert indítottak a magyar állam ellen közel tízmilliárd forintos kártérítési összegben.“ - nyilatkozta a kormánypártok nevében Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője is szerdai budapesti sajtótájékoztatóján és első lendületből nehéz vele vitatkozni.

Hát gyilkosok, gyerekgyilkosok és Soros-szervezetek szipolyozzák az adónkat, és a Fidesz-KDNP lesz az, aki szembeszáll velük?! Tényleg teljesen nonszensz, hogy az elmúlt 3 évben, évi 18-19 ezres fogvatartotti átlaglétszámra 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen.

Vagy mégsem?

A 2013. évi CCXL, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény 2016 szeptemberi módosítása ugyanis pontosan rögzíti, hogy milyen esetekben jár a fogvatartottaknak kártérítés, és azt is, hogy mekkora lehet ez az összeg.

A jelenleg is hatályban lévő törvénymódosítás alapján, ha nem megfelelő méretű a rab élettere (túlzsúfoltság miatt például), ha nincs elkülönítve a cellában az illemhely, ha nem megfelelő a szellőztetés, a világítás vagy a fűtés, de még akkor is, ha nem megfelelő a rovarirtás a büntetés-végrehajtási intézményben (ne adj Isten, sok a csótány), a fogvatartottat kártérítés illeti meg.

Kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények közötti eltöltött nap után jár, annak megfizetésére az állam köteles!

A kártalanítás egy napra eső összege minimum 1200, maximum 1600 forint.

Tehát például, ha egy elítélt egy évet kénytelen olyan cellában ülni, ahol nincs elkülönítve neki a mellékhelyiség, akkor minimum 438 ezer, maximum 584 ezer forint kártérítést ítélhet meg neki a bíró aszerint, hogy érte-e még más sérelem is a fogvatartott jogait.

És ha már a perelhetőségnél tartunk, nem nagy meglepetés, de a BVOP hivatalos honlapján közölt adatok szerint a hazai börtönök folyamatosan túlzsúfoltak. Az pedig szintén jogi alap lehet, ha az elítélteknek a börtön méretére leosztva nem jut elegendő négyzetméternyi hely.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már öt éve,  2015. március 10-én kimondta, hogy a túlzsúfoltság tömeges és rendszerszintű problémát jelent Magyarországon, és arra kötelezték hazánkat, hogy hat hónap alatt készítsen akciótervet a telítettség tartós és jelentős csökkentésére. Az akcióterv elkészült, a telítettség viszont az elmúlt 5 évben sem csökkent semmit. Még annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor 2017-ben nem kevesebb, mint nyolc, Pintér Sándor 2019-ben pedig öt új börtönt harangozott be.

Ellenben az akcióterv része volt 2016-ban - és köszöni szépen, jól van ma is - az a törvénymódosítás, amelyet azóta előszeretettel betartatnak a fogvatartottak és ügyvédeik, és amit maga Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzett, és a törvényalkotói bizottság - élén Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel - küldött szavazásra.

A törvényjavaslatot a parlament 115 igen, 23 nem és 30 tartózkodás mellett elfogadta. Igennel szavazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Tuzson Bence is. Az a Tuzson Bence, aki most minden fórumon ágál a kifizetések ellen. Az államtitkár szerint „a probléma ott van, hogy valamilyen, akár ENSZ-szervezet vagy egyébként az Európai Tanács ajánlásokat bocsát ki és azokban olyan feltételek határoz meg, amelyek az eredeti egyezményeknek talán még a gondolatában sem volt benne, amikor azt mondja, hogy az embertelen bánásmód azt jelenti, hogy X négyzetméter alatt van a börtönben a hely. Ráadásul  ezek az eredetileg csupán ajánlásoknak induló, nem kötelező erejű feltételek belopakodtak a joggyakorlatba. “

Trócsányi László, Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Orbán Viktor amúgy mindannyian jogász végzettségűek, tehát valószínűleg tökéletesen tisztában voltak a benyújtott törvényjavaslat hosszú és rövid távú következményeivel, de ennek ellenére megszavaztatták azt, mert az EJEB száját be lehetett tömni vele. A Magyar Helsinki Bizottságot - biztos, ami biztos - 2017 őszén még ki is tiltották a börtönökből, de a rabok kártérítést kaptak, a problémát pedig, hogy erről miként vélekedne a közvélemény, szépen mindenki szőnyeg alatt tartotta.

Tehették mindezt addig, amíg tavaly ősszel ki nem bukott, hogy az olaszliszkai lincselők is milliós kártérítést kaptak, és meg nem szólalt a nagy nyilvánosság igazságérzete.

Az olaszliszkai eset után hónapokig témát szolgáltattak a sajtónak a kártérítések, mindaddig, míg nem végre megszólalt Orbán Viktor „lelkiismerete” is, hogy év elején hős lovagként utasítsa igazságügyi miniszterét, Varga Juditot, hogy szegjék meg a SAJÁT MAGUK által hozott törvényt, és szüntessék be a kártérítések kifizetéseit.

Orbán a legutóbbi Kossuth rádiós interjújában is említette a témát: a 444 tudósítása szerint azt mondta, hogy úgy gondolja, bármit mondanak a jogszabályok, ez így nem helyes, „ezért nem fizetünk”. Vagyis: hiába a törvény, ha Orbán úgy véli, hogy az nem helyes, akkor a Fidesz szarik a törvényre. Bármire. Így mutatnak „példát” a kormánypárti politikusok a társadalomnak…

A hivatalos leirat szerint a miniszterelnök a rádióinterjúban úgy fogalmazott: „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” rájöttek, a kínzásról szóló európai szabályok olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva „bizniszt lehet csinálni”. Ezeknek az ügyvédeknek a személyével is kell majd foglalkozni, mert „mégiscsak kihúztak az állam zsebéből sok milliárd forintot” - fűzte hozzá a kormányfő, ami burkolt fenyegetésnek tűnik.