A NER-lovagok mohósága, rongyrázása veszélyeztetheti a Balaton ökológiai épségét

A Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) hallatja hangját, aminek komoly okai vannak. A napokban kiadott közleményükben úgy fogalmaznak, megdöbbenéssel értesültek az újabb, környezetet veszélyeztető beruházási folyamatokról és tervekről a Balatonnál. Ész nélkül építkeznek a NER-lovagok.

Néhány éve még csak 2-3, most 43 daru áll a parton

Az Ökológiai Kutatóközpont - amelynek része a tihanyi kutatóintézet - közleménye így folytatódik:

„Többször hangsúlyoztuk, hogy a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése mennyire fontos a tó egészének egészsége szempontjából. A Keszthelyi-medence, a Tihanyi-félsziget és a Szigligeti-öböl a legérintetlenebb, leginkább természetközeli partszakaszokat foglalja magában. Ezen térségek egyre növekvő mértékű terhelése kiemelten ellenjavallt. Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó - turisztikailag oly fontos - vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd. A Balatoni Limnológiai Intézet nincs abban a helyzetben, hogy rendelkezéseket és beruházásokat vétózzon meg, de közszolgálati kötelessége a veszély növekvő mértékére figyelmeztetni minden érintettet.”

Ellepték az építkezési daruk a partokat

A hirbalaton.hu már többször foglalkozott a témával, miszerint nem biztosított a Balaton kellő öntisztulása elegendő nádas, és beépítetlen, szabad parti rész nélkül, aminek súlyos következményei lehetnek hosszú távon. A tó nyár végi algásodása intő jelnek tekinthető. A tendenciákra jellemző, amiről egy a Balaton-régióban közfeladatot ellátó személy számolt be hírportálunknak: rendszeresen átrepül a Balaton felett, amelynek során néhány évvel ezelőtt legfeljebb 2-3 darab, építkezésekhez használt óriás darut látott a tó körül, idén már 43-at számlált.

A NER-lovagok tesznek a természetre. A mohóságuk, a rongyrázásuk nem ismer határokat.