Sport

Focimutyi: egyetlen futballistát sem nevelt ki, mégis államilag kiemelt akadémia lett a kisvárdai

Komoly múlttal rendelkező sportegyesületeket tudott kiszorítani Seszták Miklós Kisvárdája, pedig a 2003 óta létező egyesület még a saját felnőtt csapatuknak sem adott senkit eddig.

 

Ami a magyar futballban folyik, az inkább tűnik viccnek, mint komoly dolognak

Valószínűleg a magyar futball gyászos stagnálása és a Wales elleni sima vereség hatására is jelentette be még november végén Orbán Viktor, hogy létrehozzák az államilag elismert sportakadémiák rendszerét. Decemberben pedig már meg is jelent az ezt részletező kormányrendelet: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, a labdarúgásban pedig legfeljebb 10 megállapodást köthet.

Az államilag elismert akadémiai rendszer lényege, hogy egységesítik a tárgyi és sportszakmai feltételeket, másrészt valójában újabb csatornát nyitnak a jobban központosított állami pénzeknek.

Az mfor.hu által kiszúrt listát a kormány hozta nyilvánosságra, itt szerepelnek azok az akadémiák, amik végül megkapják az állami minősítést, ezáltal kiemeltté válnak. A kosárlabda és a kézilabda nem tartalmaz meglepetést, a futballakadémiák viszont most is felmutatnak egy furcsaságot.

Íme, a tíz szerencsés:

+ Diósgyőr Futball Kft.,

Debreceni Labdarúgó Akadémia Utánpótlás Nevelő Kft.,

ETO Futball Kft.,

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,

FTC Labdarúgó Zrt.,

Honvéd Futball Club Kft.,

Illés Sport Alapítvány,

MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,

Várda Sport Egyesület,

Vasas Akadémia Kft.

Illetve mégis csak van egy különleges szereplő: a Várda Sport Egyesület, ismertebb nevén a Kisvárda. A KDNP-s Seszták Miklós, egykori fejlesztési miniszter, jelenlegi kormánybiztos csapata ugyanis olyan neveket szorított ki, mint például az Újpest akadémiája vagy a Nyíregyháza.

Meg lehetne indokolni akár szakmailag is, de a független belga Double Pass akadémiákat átvilágító intézet szerint a kisvárdai akadémia el sem éri az akadémiai minősítést. A cég nem csak az akadémiák körülményeit vizsgálja, hanem azt is például, hány játékost ad a nevezett utánpótlásnevelő egylet a felnőtt csapatokba. Ezek alapján érdemes megnézni, hogy néz ki most a magyar NB I. hetedik helyén álló, már új 2850 fős stadionban játszó Kisvárda felnőtt csapata.

A huszonhárom főből hat magyar játékos van, közülük egyedül Kovácsréti Márk az, akinek bármi köze is van a kisvárdai utánpótláshoz, de ő is a Ferencvárostól került Kisvárdára, ahol egy évig az U19-es csapatban focizott.

Tehát sikerült államilag kiemelté nyilvánítani egy olyan akadémiát, ami 2017-es (a focicsapat 2003 óta létezik) megszületése óta egyetlen játékost sem tudott adni a magyar első osztálynak, a felnőtt csapata pedig több idegenlégióst foglalkoztat, mint az Európa Ligában vitézkedett Ferencváros.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy Kisvárdára szinte felcsúti mennyiségű pénz ömlik: 2016-ban 1,17 milliárd, 2017-ben pedig már 2,46 milliárd forint folyt be hozzájuk „egyéb bevételekből”, de a TAO-ból is tisztességesen jut a kelet-magyarországi, mindössze 15 ezres városba.

A magyar állam egyébként nem csak a magyarországi sportegyesületeknek szeret pénzt szórni utánpótlásra, hanem a határon túlra is.