Focimutyi: egyetlen futballistát sem nevelt ki, mégis államilag kiemelt akadémia lett a kisvárdai
2020. 01. 09. 6:13:54 | azonnali.hu
Komoly múlttal rendelkező sportegyesületeket tudott kiszorítani Seszták Miklós Kisvárdája, pedig a 2003 óta létező egyesület még a saját felnőtt csapatuknak sem adott senkit eddig.
Ami a magyar futballban folyik, az inkább tűnik viccnek, mint komoly dolognak
Valószínűleg a magyar futball gyászos stagnálása és a Wales elleni sima vereség hatására is jelentette be még november végén Orbán Viktor, hogy létrehozzák az államilag elismert sportakadémiák rendszerét. Decemberben pedig már meg is jelent az ezt részletező kormányrendelet: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, a labdarúgásban pedig legfeljebb 10 megállapodást köthet.
Az államilag elismert akadémiai rendszer lényege, hogy egységesítik a tárgyi és sportszakmai feltételeket, másrészt valójában újabb csatornát nyitnak a jobban központosított állami pénzeknek.
Az mfor.hu által kiszúrt listát a kormány hozta nyilvánosságra, itt szerepelnek azok az akadémiák, amik végül megkapják az állami minősítést, ezáltal kiemeltté válnak. A kosárlabda és a kézilabda nem tartalmaz meglepetést, a futballakadémiák viszont most is felmutatnak egy furcsaságot.
Íme, a tíz szerencsés:
+ Diósgyőr Futball Kft.,
+ Debreceni Labdarúgó Akadémia Utánpótlás Nevelő Kft.,
+ ETO Futball Kft.,
+ A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
+ FTC Labdarúgó Zrt.,
+ Honvéd Futball Club Kft.,
+ Illés Sport Alapítvány,
+ MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
+ Várda Sport Egyesület,
+ Vasas Akadémia Kft.
Illetve mégis csak van egy különleges szereplő: a Várda Sport Egyesület, ismertebb nevén a Kisvárda. A KDNP-s Seszták Miklós, egykori fejlesztési miniszter, jelenlegi kormánybiztos csapata ugyanis olyan neveket szorított ki, mint például az Újpest akadémiája vagy a Nyíregyháza.
Meg lehetne indokolni akár szakmailag is, de a független belga Double Pass akadémiákat átvilágító intézet szerint a kisvárdai akadémia el sem éri az akadémiai minősítést. A cég nem csak az akadémiák körülményeit vizsgálja, hanem azt is például, hány játékost ad a nevezett utánpótlásnevelő egylet a felnőtt csapatokba. Ezek alapján érdemes megnézni, hogy néz ki most a magyar NB I. hetedik helyén álló, már új 2850 fős stadionban játszó Kisvárda felnőtt csapata.
A huszonhárom főből hat magyar játékos van, közülük egyedül Kovácsréti Márk az, akinek bármi köze is van a kisvárdai utánpótláshoz, de ő is a Ferencvárostól került Kisvárdára, ahol egy évig az U19-es csapatban focizott.
Tehát sikerült államilag kiemelté nyilvánítani egy olyan akadémiát, ami 2017-es (a focicsapat 2003 óta létezik) megszületése óta egyetlen játékost sem tudott adni a magyar első osztálynak, a felnőtt csapata pedig több idegenlégióst foglalkoztat, mint az Európa Ligában vitézkedett Ferencváros.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy Kisvárdára szinte felcsúti mennyiségű pénz ömlik: 2016-ban 1,17 milliárd, 2017-ben pedig már 2,46 milliárd forint folyt be hozzájuk „egyéb bevételekből”, de a TAO-ból is tisztességesen jut a kelet-magyarországi, mindössze 15 ezres városba.
A magyar állam egyébként nem csak a magyarországi sportegyesületeknek szeret pénzt szórni utánpótlásra, hanem a határon túlra is.