Politika

A Fidesz fél, hogy elveszti a hatalmát Budapesten

A Fidesz fél, hogy elveszti a hatalmát, hiszen kilenc év óta először nem megosztottak az ellenzéki pártok - mondta az MSZP elnöke. Tóth Bertalan (fotónkon) szerint most sokkal jobb a helyzet, mint az országgyűlési vagy az EP-választásokon, új korszak kezdődhet az önkormányzati választások után. Úgy véli, a sikerhez elengedhetetlen a terepmunka, mivel csak így lehet ellensúlyozni a médiafelületek hiányát. Hozzátette: amíg a kormánypárti politikusoknak nincs programja, addig az ellenzék által megvalósítani kívánt szabad, zöld és szolidáris önkormányzás a mindennapok gondjaira koncentrál.

A falvak polgármesterei „kegyelempénzért” könyörögnek a Fidesznek

- Miképp dekódolja azt, hogy a Fidesz már nem migránsozik, nem sorosozik, kizárólag karácsonyozik?

- A Fidesz fél. Fél, hogy elveszíti Budapestet, hogy megroppan a hatalma, hogy meggyengül sok-sok városban és faluban. Hónapokon át egyeztettek az ellenzéki pártok, de végül Budapesten és a nagyobb vidéki városokban is sikerült elérni, hogy a legtöbb esetben közös polgármester- és képviselőjelölt száll szembe a kormánypártok emberével. Kilenc év óta először nem megosztottak az ellenzéki pártok - hát ezért ideges a hatalom.

- Miközben a Fidesz egyrészt karaktergyilkosságokkal próbálkozik, másrészt úgy tűnik, mintha direkt takarékra csavarta volna a kampányt, hogy azt az érzetet keltse, nincs tétje a választásnak…

- … illetve nehogy kiderüljön, hogy a kormánypárti politikusoknak nincs semmilyen programja!

- Ám, miközben a nyilvánosságban csak lagymatagon korteskedik, háttérben - adatbázisai alapján - aktivizálja híveit. Hogyan tud az ellenzék „ellentartani” ennek, és hatékonyan mozgósítani érdemi kommunikációs felületek hiányában?

- Nincs más választásunk, mint a terepmunka, folyamatosan kint lenni az utcán, végigjárni az embereket. Azonban - és ez nem a kötelező optimizmus - sokkal jobb a helyzet, mint az országgyűlési vagy az EP-választáson. Az a média, amelyet még nem gyűrt maga alá Fidesz, most nem azon rugózik, hogy marakodnak egymással az ellenzéki pártok és milyen jelöltkasztingokat tartanak. A demokratikus erők együttműködésének köszönhetően ügyekről írnak, illetve arról, kiknek van esélye valóban - és gyakran az a következtetés, hogy az ellenzék közös jelöltjeinek.

- Azért viszonylag sok anyag szól arról, hogy itt-ott kiugrott, egykori ellenzéki politikusok, vagy hirtelen feltűnt civilek indulnak harmadikként.

- De ők a Fidesz érdekében dolgozó trollok! És ez nem az én értékítéletem, hanem a médiáé, amelyik folyamatosan kétszereplős mérkőzésként írja le a választást: Fidesz-világ kontra összekapaszkodó ellenzéki erők.

- Azért a „trollokon” kívül feltűntek új típusú szereplők: korábbi kormánypárti politikusok, akik most a Fidesz hivatalos jelöltje ellen lépnek szorítóba. Nem tartja reális veszélynek, hogy nemcsak a Fideszből kiábrándult jobboldaliak, de az ellenzék támogatóinak voksát is sikerrel gyűjthetik be?

- A tapasztalataink szerint azok a jelöltek, akik az ellenzéki szövetségen kívülről próbálják meg leváltani a Fidesz helytartóit - legyenek akár csalódott jobboldaliak -, valójában a Fidesz malmára hajtják a vizet, mert megosztják az ellenzéki szavazatokat. Persze, nem csodálkozom azon, hogy sokan kiábrándulnak a Fideszből, és némelyikük el is indul egykori pártja ellen, de ha nekik valóban a Fidesz leváltása a céljuk, akkor szövetkezniük kell az ellenzékkel.

- Milyen mérvű sikerben bízik? Mond egy számot?

- Biztos vagyok abban, hogy több megyei jogú város és számos fővárosi kerület átfordul, és sok kisebb városban is véget vetünk a Fidesz-kormányzásnak.

- Úgy érti, azokon a kerületeken kívül, ahol jelenleg is az ellenzék irányít?

- Persze. Az az alapvetés, hogy egyetlen meglévő polgármesterünket, egyetlen önkormányzatunkat sem veszítjük el, és az önkormányzati képviselőink többsége is győzni fog.

- És mi a helyzet Budapesttel?

- Az MSZP minden erejével - ahogy az összes többi ellenzéki párt is - azon dolgozik, hogy változás legyen, és lesz is. Budapest és a főpolgármester-választás szimbólum. Annak a jelképe, hogy igenis van esély és remény, igenis új korszak kezdődhet - nem rendezkedhet be évtizedekre ez az embertelen rezsim. Legalább ilyen fontos, hogy érdemi ellenzéki térnyerés esetén végre bebizonyíthatjuk, hogy az ellenzék tud együtt kormányozni, jobban, mint a Fidesz, hiszen jóval érzékenyebb az életet alapvetően befolyásoló mindennapi problémákra.

- Budapest ellenzéki politikusai arra készülnek, hogy választási győzelmük után több százezer embert megmozgató népszavazásokkal szorítják rá majd a kormányt arra, hogy ne fossza ki azt a várost, ahol a GDP több mint harmadát megtermelik. Mit gondol: a vidéki nagyvárosokban is érdemes hasonló népszavazási nyomásgyakorlást kezdeményezni az önkormányzati szabályok megválasztása érdekében?

- Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy a felszabaduló városok Budapesttel összekapaszkodva egységesen lépjenek fel. Nem akarok közhelyeket pufogtatni, de tényleg egységben az erő: a szabad városok közösen képesek olyan eredményeket elérni, amit a parlamentben ellenzéki képviselőként szinte lehetetlen keresztülverni. Ezért mondom, hogy új korszak kezdődik, ha elegendő településen kap lehetőséget az ellenzék.

- Alapvetően végig Budapestről és nagyobb városokról beszéltünk. Eszerint az ellenzék politikai realitásként kezeli, hogy lemond a falvakról?

- Az biztos, hogy az MSZP-nek esze ágában sincs magára hagyni a kistelepüléseket. Csakhogy a falvakba a városokon keresztül vezet út. A nagyobb települések összefonódnak az őket körülölelő falvakkal - ha a városoknak rosszul megy, akkor a falvakban még cudarabb a helyzet. A szabad városok október után arra törekszenek majd, hogy a közvetlenül pályázható (értsd: nincs közbeiktatva kormányzati bíráló/elosztási szervezet) projektekbe a kistelepüléseket is bevonják. Meg kell szüntetni azt a kiszolgáltatott helyzet, amikor a falvak polgármesterei „kegyelempénzért” könyörögnek, és csak a fideszes nagyurakon múlik, hogy milyen a kistelepülések életminősége. Kistérségi összefogással valódi fejlődési pályára állíthatók a kistelepülések is.

- Az utóbbi 9 évben felére sorvadt az önkormányzatok vagyona, a kormányzat céltámogatásait csak meghatározott feladatokra költhetik, így egy csomó helyi problémát nem tudnak orvosolni, elvették az iskoláikat, kórházaikat, amelyek így egyre gyengébb minőségben szolgáltatnak. Mit tehet a választási győzelem után egy ellenzéki városvezetés a jobb hétköznapokért?

- A legfontosabb, hogy vissza kell adni az önkormányzás jogát az embereknek. Azaz be kell vonni őket a falvak, a városok irányításába — legyen szó fiatalokról, idősekről, munkavállalókról, közmunkásokról, és így tovább.

- A közösségépítés még nem teremt forrásokat.

- Persze, hogy nem. De az önkormányzatoknak vannak saját bevételeik, amelyeket tetszésük szerint, szabadon használhatnak fel. A fideszes önkormányzatok a központi direktívának engedelmeskedve sportkomplexumokat építenek fel, hogy ezekből a tudatosan túlárazott beruházásokból minél több pénzt szivattyúzhassanak ki a Mészáros Lőrincek. A baloldali önkormányzatok viszont nem újabb stadionokat építenek, hanem felújítják a szakrendelőket és diagnosztikai eszközöket vásárolnak, hogy az embereknek ne kelljen hónapokat várniuk a vizsgálatokra, a kezelésekre. Illetve a jövőben a baloldali városvezetés nem térkőbe önti a pénzt, hanem parkosítja a köztereket, szociális bérlakásokat épít, korszerűsíti az épületek energiafelhasználását, szigetelési pályázatokat hirdet, hiszen nincs olcsóbb, mint az el nem használt áram vagy gáz. És ami a legfontosabb: az önkormányzat próbálja helyben tartani a legfiatalabb generációkat. Ezt jelenti a szabad, zöld és szolidáris önkormányzás.