Talán sosem derül ki biztosan, honnan ered az új koronavírus - a legvalószínűbb az állatpiac, de nem lehet teljesen kizárni, hogy egy laborban hibáztak

Az új koronavírus kínai eredete már nem csak az összeesküvés-elméletek rajongóit érdekli, egyre több kormány is vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön, egészen pontosan hogyan indult el a világjárvány.

Egy biztos: a kínaiak valamiért nagyon titkolóznak

Míg az Egyesült Államok kormánya többször is hangoztatta, hogy erre azért van szükség, mert szerintük elképzelhető, hogy nem a vuhani piacról indultak a fertőzések, más országok óvatosabban fogalmaznak, és azt állítják, azért fontos a pontos eredet, hogy egy esetleges következő járványt meg tudjanak előzni.

Jelenleg három fő elmélet van:

• A vírus természetes úton jött létre, egy denevérről ugrott át egy másik gazdaállatra, és onnan az emberre. Ez jelenlegi tudásunk és a kutatók szerint a legvalószínűbb eset.
• A vírus természetes úton jött létre, kutatók tanulmányozták, de valahogy kiszabadult a laboratóriumból a szigorú ellenőrzések ellenére. Ezt az eshetőséget nem lehet kizárni, de nincs kellő bizonyíték, hogy így történt volna. Igaz, azt sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy nem így történt. A szakértők szerint nagyjából 5 százalék az esélye, hogy így történhet.
• A vírust szándékosan hozták létre, és vagy véletlenül, vagy direkt fertőztek meg vele embereket, hogy elterjedjen a világban. Ezt a verziót elég hamar kizárták a tudósok a genetikai vizsgálatokra alapozva, de persze sokan vannak, akik nem hisznek nekik.

Az ausztrál Daily Telegraph egy 15 oldalas titkos iratról számolt be, ami azt az eshetőséget boncolgatja, hogy a vírus nem véletlenül vagy legalábbis nem természetes módon kerülhetett az emberek közé. A központi eleme szerint nem lehet véletlen, hogy pont ott robbant ki a vírus, ahol Kína egyik legmagasabb biológiai biztonsági szintű laboratóriuma működik, ahol pont koronavírusokat is kutatnak.

Az iratok szerint aggodalomra adhat okot, hogy 2013-ban jelent meg a kutatónak egy tanulmánya, amely szerint Jünnan tartományban egy barlangból gyűjtötték be patkósdenevérek ürülékét, és fedeztek fel olyan vírust, aminek a szerkezete 96,4 százalékos egyezést mutat a SARS-CoV-2 vírussal. A kutatás a SARS-járvány után azt vizsgálta, hogy a denevérek ürüléke milyen SARS-hoz hasonló vírusokat tartalmazhat, és azok hogyan terjedhetnek át más élőlényekre, akár az emberre. Egy 2015-ös kutatásban pedig arról írnak, hogy lehetséges-e, hogy denevérről emberre terjedjen egy gyógymód nélküli vírus. Az eredmények szerint egyébként ez az eshetőség is elképzelhető. 2019-ben is megjelent egy tanulmány, ami szintén a denevérekben felfedezhető koronavírusokról szól, ebben is azt írják, hogy potenciális veszélyt jelent, hogy ezek a vírusok embereket is megfertőzhetnek, és felhívják a figyelmet, hogy van esély egy újabb, a MERS vagy SARS járványokhoz hasonló vírus kitörésére, aminek az epicentruma valószínűleg Kína lesz. Azt is kutatták, melyik az a fehérje, ami elősegítheti azt, hogy a denevérekről emberre terjedjen át a vírus.

Sokak szerint a fentiek utalhatnak arra, hogy nem véletlen, hogy a vírus elterjedt.

Abban megoszlanak a vélemények, hogy úgy terjedhetett-e el, hogy a piacon került kontaktusba valaki egy fertőzött állattal, vagy hogy a biztonsági protokollok megsértése miatt a laborból jutott ki. Hogy nem tudják pontosan megmondani a kutatók és a titkosszolgálat emberei sem, hogy mi lehet a helyzet, annak oka az, hogy a feltételezések szerint Kína bizonyítékokat semmisített meg. Felröppentek olyan hírek, hogy a kínai kormány elhallgattatja azokat az orvosokat és kutatókat, akik a járványról beszélnének, amit a kínai vezetés tagad. A South China Morning Post szerint Huang Yan Ling kutató lehetett az, aki elsőként megfertőződött a vírussal, aztán rejtélyesen eltűnt, neve még a laboratórium honlapján sem található. A hivatalos tájékoztatás szerint minden rendben van vele, és nem ő volt az első beteg, de a kételkedők nem hiszik el a hivatalos tájékoztatást.

Szintén gyanúsnak tartják, hogy a kínai kormány mindent megtett azért, hogy a vírus kitörésekor a bizonyítékokat eltüntesse, és szerintük a veszélyt előrejelző orvosokat és kutatókat is sikerült elhallgattatni. Ahogyan az interneten is cenzúrázták a megbetegedésről szóló híreket, és túl sokáig nem zárták el Kínát a világ elől, vagyis nem avatkoztak közbe azért, hogy a vírus ne terjedjen szét a világban.

A központosított a kínai hatalom eleve olyan állami berendezkedés, ami bizalmatlanságot szül a nyugati országokban.