Ha a járvány elhúzódik, akkor az ország eddigi legmélyebb válságára kell felkészülni

A koronavírus járvány mielőbbi megállítására van szükség, ellenkező esetben komoly társadalmi és gazdasági krízisre lehet számítani. Olyan válságra, amilyen talán nem is volt Magyarországon - nyilatkozta a Hírklikknek Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Állami forrásokból mielőbb nagyszámú lélegeztető gépeket kéne rendelni

„A sikeresen védekező országokban két-három hónap alatt győzték le a járványt, Kínában és Dél-Koreában már kevesebb az új beteg” - nyilatkozta Pogátsa Zoltán. A nemzetközi közgazdaságtan szakértője szerint úgy tűnik, a távol-kelet tehát szervezett és fegyelmezett munkával rövidesen legyőzi a koronavírust, bár egyelőre még nincs vége a járványnak. Sajnos az európai, vagy az amerikai földrész országai nem védekeznek ennyire hatékonyan, emiatt a térségünkben a járványt csak sokkal lassabban sikerül majd megállítani.

Azt már tudjuk, hogy a világjárvány a gazdaságot szinte azonnal térdre kényszerítette, elsősorban a légi forgalomban okozott katasztrófát, a turizmusban 85 százalékos visszaesés érzékelhető, de szinte leállt a rendezvény- és koncertszervezés is. Így a közösségi intézmények, illetve a filmgyártás is megsínyli majd a mozik bezárását.

Óriási termelési veszteséget okoz majd a nemzetközi beszállítói láncok megszakadása, ez elsősorban az autóipart küldheti padlóra. Hisz az ezernyi alkatrész a mai bénult közlekedés és akadozó információáramlás mellett aligha juthat majd el a hazai gyárakba; elsősorban az Audi, a Mercedes, de talán még a Suzuki gyártósorai is leállhatnak.

Ha csak néhány hónapig tart a járvány, akkor „megúszhatjuk” a multik átmeneti leállásával, ami azonban már önmagában is biztos recessziót eredményez - mondta Pogátsa Zoltán. Ugyanis a magyar gazdaság már koronavírus nélkül is recesszió-közeli állapotban volt. A termelés visszaesését jelezte szinte valamennyi mutató, Pogátsa ezért úgy gondolja, hogy a járvány komoly gazdasági depressziót eredményez.

Ezt persze azonnal megérzik majd a munkavállalók mindenütt, de Magyarországon különösen, mert szociológiai tény, hogy a bérből élőknek nincs, vagy alig van megtakarításuk. Pogátsa szerint 5 magyar családból 4-nek kimutathatóan nincs semmilyen megtakarítása. Az elhúzódó világjárvány tehát nálunk a munkavállalók megélhetését veszélyezteti. Ha a miniszterelnök első ötletére a tanárokat mégis fizetés nélküli szabadságra küldik, akkor a kevéske félretett pénzüket gyorsan felélik. A pedagógus társadalom tehát rá lesz kényszerítve, hogy vagy betartja a karantént, vagy azt megszegve külön munkát vállal, esetleg kölcsönkér.  

A kormányok ebben a helyzetben igyekeznek a gazdaságot stimulálni, az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő FED már bejelentett egy élénkítő programot, s ezt a példát valószínű az európai bankok is követik majd. Ez a gyakorlat járvány idején azonban aligha lehet hatékony, hisz a világszerte terjedő karanténnak pont az az értelme, hogy az emberek távol maradnak a munkától.

Az ma már egyértelműnek látszik, hogy az egészségügyhöz kötődő iparágakban lesz konjunktúra. Pogátsa Zoltán úgy látja, hogy a magyar kormánynak elképesztő mértékű pénzt kellene pumpálni az egészségügybe. Állami forrásokból mielőbb nagyszámú lélegeztető gépeket kéne rendelni, és a hazai iparral legyártatni a ma hiánycikknek számító maszkokat. Erre a magyar gazdaságban is meg lenne a kapacitás, munkát jelenthetne a hazai vállalkozóknak, és jövedelmet a munkavállalóknak. Ami már csak azért is fontos lenne, mert az egészségügy kínai forrásokból szerzi be a fertőtlenítőket, álarcokat, de a kirobbanó járvány miatt nem érkeznek a szállítmányok.

A válság azt bizonyítja, hogy az európai országok mindegyikében hiánycikknek számítanak az egészségügyi eszközök, Olaszországban különösen. Amíg a járvány elején Kína hihetetlen gyorsan tudta mozgósítani az orvosokat, ágyakat, műszereket, fertőtlenítő eszközöket szerzett be, addig dél-európában ez a kapacitás szétesett. Ezért a magyar gazdaság vállalkozhatna a pótlására, mert a védekezéshez ebben a térségben láthatóan hosszabb távon szükség lesz ezekre. Háború esetén a hadiipar lendül fel, járvány idején az egészségügy.

Ha nem sikerül minél gyorsabban visszaszorítani a járványt, akkor évekig is pusztíthat a vírus - állítja Pogátsa Zoltán. Ha ez bekövetkezne, akkor az megváltoztatná a társadalom jellegét, a megszokott világunk dezintegrálódhat. A rossz scifi árnyait vetíti előre, hogy sok embert kell majd kórházban ellátni, közben az egészségesek szármára fent kell tartani a karantént, de etetni kell a megtakarítással nem rendelkező tömegeket is.

Ha az úgynevezett beszállítói láncok, amelyek évtizedek alatt jöttek létre, esetleg tartósan megszakadnak, akkor azok újraépítése ugyancsak hosszú idő lehet. Ennek hiányában a hazai ipar aligha lesz képes kielégíteni a magyar lakosság igényeit. Ez pedig a hiánycikkek megjelenésével, gyengébb minőségű ipacikkek kényszerű elfogadásával, esetleg helyettesítésével járhat.

Mindez alaposan átalakítaná a magyar kapitalizmus jellegét, az emberek életszínvonalát.  Ugyanis a világjárvány gyors visszaszorítása esetén is legalább 10 százalékos lehet a recesszió. Ha a koronavírus csak lassan hatástalanítható - tehát ha fél évnél tovább tart -, akkor az ország eddigi legmélyebb válságára kell felkészülni, beleértve az 1929-es krízist is. Ez pedig teljesen átalakítja majd az életünket.