Aktuális

Egészségügyi szakértő: dilettánsok kezelik a járványt Magyarországon

„Már tavaly novemberben szigorú korlátozásokra lett volna szükség, a koronavírus-járvány második hullámának felfutásakor” - nyilatkozta Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja és egészségügyi szakértője. A szakember szerint most ugyanott tartunk, mint a második hullám indulásakor.

„Nem hitték el, hogy több hullám jöhet, elbízták magukat”

Lantos rámutatott, hogy a német Robert Koch intézet statisztikái szerint, ha egy országban 50 fertőzött jut minden százezer főre - vagyis egy tízmilliós lakosságú országban hetente legfeljebb 700 körül alakul az új fertőzöttek száma - akkor az adott ország kézben tudja tartani a vírus terjedését. Ma Magyarországon viszont ennek nyolcszorosát is eléri a napi fertőzések száma, ami azt jelenti, hogy a Covid-19 ellenőrizetlenül terjed az ország területén.

„Ma Magyarország teljes területén nagyon szigorú korlátozásoknak kellene érvényben lenniük” - mondta Lantos Gabriella. „A piros zónás megyékben már nem lehetne kaszinókba járni, plázákban vásárolgatni. Már három héttel ezelőtt komoly korlátozásokat kellett volna bevezetni.”

A szakember szerint most már ott tartunk, hogy semmilyen új intézkedést nem lenne könnyű bevezetni, mert az emberek bizalmatlanná váltak a kormány járványkezelésével szemben. Úgy fogalmazott, hogy legkésőbb az első hullám végén kellett volna megfelelő szabályozást kidolgozni és bevezetni, mert akkor még erősebb volt az emberek veszélyérzete és nem voltak belefásulva a helyzetbe. Lantos rámutatott, hogy még Romániában is konkrét fertőzöttségi adatokhoz rendelték az egyes korlátozásokat, így a lakosság tud mihez viszonyítani.

„Magyarországon titkosított és ad hoc járványkezelés zajlik, amit Orbán Viktor reményei és rémálmai vezérelnek” - mondta Lantos Gabriella, aki figyelmeztetett, hogy a jelenlegi trendek alapján két héten belül elérjük a lélegeztetőgép-kapacitás határát.

A szakember szerint megyénként eltérő szabályozásra lenne szükség, most viszont az országos adatok elfedik a helyi viszonyokat. A fertőzöttségi adatok mellett az is fontos lenne, hogy láthatóvá váljanak a kórházi kapacitások.

„Magyarország az egyik legrosszabb halálozási rátát produkálja, és ez nem csak azért van, mert a magyar betegek általánosan rossz állapotban vannak. Nálunk azért sok a halott, mert Magyarországon sokkal kevesebb az egészségügyi személyzet” - jegyezte meg.

A szakember „titkos járványkezelésnek” nevezte, hogy a kórházi adatokból nem készülnek nyilvánosan elérhető és érthető jelentések. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év elég lett volna arra, hogy a meglévő adatokból összeálljon ez a jelentési rendszer, ami alapján kellett volna döntéseket hozni és kommunikálni a lakossággal. Erre azonban szerinte már nincs esély, mert „ezt a területet olyan dilettánsok vezetik, mint Kásler Miklós és Müller Cecília” - fogalmazott az egészségügyi szakértő.

Lantos Gabriella szerint, ha Magyarországon megfelelően működne a tesztelési és kontaktkutatási rendszer, akkor a pozitív eseteket 24 órán belül el lehetne különíteni. A szakember szerint a megfelelően kialakított védekezés egyéves költsége 200 milliárd forint körül alakulhatott volna, ezzel szemben Szijjártó Péter számításai szerint jelenleg napi 10-15 milliárd forintba kerülnek a korlátozások. Azaz húsznapi lezárás költségeiből meg lehetett volna menteni a vendéglátóipart, az idegenforgalmat és a rendezvényszervezőket is, mindezt úgy, hogy a járvány jóval kevesebb áldozatot volna és az egészségügyet sem terhelték volna túl.

„A kormány nem építette ki azt a szabályrendszert sem, hogy a fertőzöttségi adatok alapján milyen lezárásokra vagy lazításokra van szükség. Nem hitték el, hogy több hullám jöhet, elbízták magukat” - tette hozzá.